Futik a perc és futik az óra,
Alig marad időnk néhány jó szóra.
Pedig a lefekvést én már alig várom,
Mikor a szerelmem karjaimba zárom
Zsótündérem olyan édes,
Mint a friss méz, az a lépes.
Sejti ezt egy jó nagy medve,
S nyalakodni támad kedve!
Ad is puszit minden jóra,
Tenyérre és mellbimbóra.
És a sok-sok puszi után,
Oda csókol, hosszan, puhán,
Hol a combok rejtekében
Szunnyad a kéj, szunnyad mélyen.
Mackó feje előbukkan,
Bajsza hegyén mézcsepp csillan,
Zsótündérnek fincsi méze
Maradt ott a kéj hevébe.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése